Elsődleges céljaink:
- Korszerű, életkornak megfelelő mennyiségű és mélységű szaktárgyi ismeretanyag elsajátíttatása a tanulókkal (irányadó dokumentumok az érvényben lévő tantervek).
- Személyre szabott vagy a csoportszinthez igazított tanórai és tanórán kívüli foglalkozás az egyes tanulók, tanulócsoportok képességei alapján.
- A tehetséges tanulók kibontakozásának segítése.
- Alkalmazásképes tudás elsajátításához szükséges tanulási technikák megismertetése a tanulókkal.
- Írásbeli és szóbeli kifejezőkészség, a kreativitás fejlesztése.
- Felkészítés a magasabb iskolafokokon történő helytállásra.
- Reális önismereti szint kialakítása, toleranciára nevelés, a vitakészség fejlesztése.
- Az iskolán kívüli szervezett szabadidős programok segítségével az igényes, tartalmas szórakozás, kikapcsolódás iránti igény felkeltése.
- Egészséges életmódra, rendszeres és kiegyensúlyozott életvitelre nevelés.
- Beilleszkedési vagy tanulási problémákkal küzdő, illetve szociálisan hátrányos helyzetű, tanulók segítése, támogatásuk; szükség esetén a szakember által történő segítésük, gyógyításuk megszervezése.
Elsődleges feladataink:
- Folyamatosan fenntartjuk a magas színvonalú munka személyi feltételeit.
- Lehetőségeinkhez mérten megteremtjük, a magas színvonalú munka, tárgyi feltételeit.
- Arra törekszünk, hogy adminisztratív munkánk, tanügyi dokumentumaink hiánytalan rendezettségükkel és pontosságukkal jól szolgálják a tartalmi munkát.
- A tantestület önmagára nézve kötelezően betartandó követelménynek tekinti a személyes példaadást az önmagával szembeni szakmai igényesség terén, a munkafegyelem terén az etikus magatartás terén az egymás közötti, illetve a gyerekekkel, a szülőkkel, más iskolák pedagógusaival való kapcsolatában (türelemre, megértésre törekvés, tisztelet, segítőkészség, kölcsönös bizalom, felelősségvállalás).
- Minden rendelkezésünkre álló eszközzel segítjük a pályájuk elején lévő pedagógustársainkat.
- A fenntartóval, a szakminisztériummal és intézményeivel korrekt, feszültségmentes kapcsolatra törekszünk.
- Távol tartjuk az intézménytől a napi politikát.
- A történelmi egyházakkal, az alapítványainkkal és a tudományos-kulturális feladatokat ellátó civil szervezetekkel, intézményekkel korrekt, kiegyensúlyozott kapcsolatot tartunk.
- Arra törekszünk, hogy az épület és légköre megfeleljen a kiegyensúlyozott, nyugodt, színvonalas munka környezeti követelményeinek.
A nevelés: társadalmi tevékenység, komplex hatásrendszer. A lényege értékközvetítés és értékteremtés.
Az érték: tevékenység eredménye.
A nevelés funkciói:
- individuális fejlesztés, mert elősegíti az egyén fejlődését;
- közösségfejlesztés, mert hozzájárul az emberi (mikro, makro) közösségek fejlődéséhez.
Nevelési programunk vezérelve: újraéleszteni, megtartani és kialakítani mindazon értékeket, amelyek birtokában tanítványaink – szociális helyzetükre, világnézetükre, családi hátterükre való tekintet nélkül – képesek művelt, kulturált emberként helytállni, majd (az iskolában szerzett ismeretekre és készségekre építve) későbbi tanulmányaikat folytatni, szakemberként érvényesülni a felnőtt életükben.
Ezek az értékek:
- becsületesség, egyenesség, őszinteség, megbízhatóság;
- kíváncsiság és tudásvágy;
- tolerancia és szolidaritás;
- a másik ember tisztelete és a szeretni tudás;
- a szűkebb és tágabb környezet szeretete és védelme;
- kötődés a családhoz és az iskolához;
- magyarság- és európaiság-tudat;
- önfegyelem és a másokra figyelés képessége;
- szorgalom és türelem a munkában;
- törekvés széles körű műveltségre;
- reális önismeret és erre alapozott döntésképesség;
- vitakészség és kifejezőkészség;
- innovatív készség, kreativitás;
- törekvés az egészséges életmódra;
- az érték és a talmi közötti biztos választás képessége.
- A tanulói személyiség “erejének”, épségének növelése (kompetencianövelő stratégia);
általános: a minden emberben benne rejlő fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának, a tanulói személyiség teljes kibontakozásának segítése;
konkrét: az esélyegyenlőséget és az egyes tanulók fejlettségét, lehetőségeit, érdeklődését figyelembe vevő nevelés, olyan iskolai életmód megszervezése és működtetése, amelyben a tanuló a nevelési folyamatnak nemcsak tárgya, hanem alanya is, az egyértelmű elvárások és feladatok oly módon történő meghatározása, amely a gyermeki személyiség méltóságának, önállóságának tiszteletben tartásával párosul.
- A konstruktív életvezetés képességének kialakítása, fejlesztése;
- Az eredményes életvezetéshez szükséges készségek, képességek kialakítása, fejlesztése;
- A környezetből származó megterhelések, ártalmak csökkentésére irányuló prevenciós feladatok, programok megvalósítására való törekvés;
- A közösségfejlesztő, önfejlesztő magatartás- és tevékenységrepertoár ösztönzése, ezzel párhuzamosan a destruktív megnyilvánulások leépítése;
- A tanulók testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi, gyakorlati képességeinek fejlesztése.
A személyiségfejlesztés folyamatában meg kell valósulnia a következő értékek egyensúlyának:
- a biológiai lét értékei (az élet tisztelete, az egészség értéke),
- az “én” harmóniájára vonatkozó értékek (önismeret, önbizalom, önművelés, stb.),
- a társas kapcsolatokra vonatkozó értékek (tisztelet, szolidaritás, szeretet, tolerancia),
- a társadalmi eredményességre vonatkozó értékek (folyamatos tanulás, problémaérzékenység, kreativitás, szellemi igényesség),
- a humanizált társadalom- és világkép értékei (hazaszeretet, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, a hazai és egyetemes kultúra értékeinek megbecsülése, stb.).
A tanulási nehézségekkel küzdő tanulókat segítő program az osztályfőnök irányításával, az osztályban tanító tanárok részvételével végrehajtott személyre szóló feladat.
Kimenetele:
- Ha a feltárás személyiségbeli, genetikai, idegrendszeri problémára derít fényt, külső szakember, pedagógia pszichológiai tanácsadás segítségét kérjük:
- Ha a probléma átmeneti, a teljes regenerálódásig egyéni tanulási programmal segítjük a felzárkóztatást,
- Ha a probléma a tananyag megértésének átlagosnál lassúbb folyamata, egyéni korrepetálással segítünk.
- Ha az egyéni tanulási sebesség (a bevésés időtartama) kisebb a csoportra jellemző átlagosnál, a tanuló felkészülési időt kap, egyénileg ütemezzük tanulmányai számonkérését.
- Ha az otthoni tanulási körülmények nem megfelelőek, családlátogatással, szülőkkel való beszélgetéssel próbálunk segíteni.
Szülőkkel való kapcsolat elvei
Az értékközvetítésben a szülők az iskola legfontosabb partnere. A szülőkkel fenntartott kapcsolatunkban ezért a legfontosabb:
- Megismertetni őket az általunk elsődleges fontosságúnak tekintett értékekkel.
- Tiszteletben tartani azt a jogukat, hogy gyermekeiket minden körülmények között védjék és szeressék. A gyerekkel kapcsolatos elmarasztaló vélemény közlésekor maximális empátiát kell tanúsítanunk.
- Tudatosítanunk kell azt a tényt önmagukban, hogy a szülő más és több oldalról ismeri a gyermekét, mint a pedagógus.
- Működtetjük a Szülői Választmányt, melynek tagja minden osztály szülőinek egy képviselője. A választmány feladatai:
- A valamennyi tanulónkat vagy a tanulók valamely csoportját érintő kérdésekben az iskola igazgatójától közvetlen tájékoztatást, illetve alkalmanként a problémák megbeszélésére meghívást kapnak. Fenntartják az élő kapcsolatot az egy osztályban tanító pedagógusok testülete és az osztály szülői között, ellátva az érdekegyeztetés, a konfliktuskezelés, az együtt gondolkodás, a mozgósítás, szükség esetén a közös segítségnyújtás feladatát.
- Részt vesznek az iskolai alapítvánnyal (alapítványokkal) kapcsolatos ügyek intézésében, elsősorban a segélyek, tanulók támogatása, stb. ügyében.
- Segítik az iskola vezetését és a tantestületet a káros szenvedélyek elleni harcban, a különféle foglalkozások, szakmák megismertetésében; a szülők segítő aktivitásának összefogásában fontos szerepük van a szülők választott (vagy önként vállalkozó) képviselőinek.
- Összehívásukra (együtt, vagy kisebb csoportokban) évi két alkalommal, az év elején és félévkor rögzített időpontban, illetve rendkívüli esetben többször is sor kerülhet.
Iskolánk tanulóinak szociális-anyagi helyzete heterogén.
Ezt a tényt figyelembe véve:
- Alapítvány és a költségvetés adta lehetőségeket kihasználva alkalmanként segítünk a legrászorultabbaknak.
- Kirándulások, nyaralások iskolai szervezésekor tekintettel vagyunk az érintett csoport (osztály) anyagi helyzetére.
- A lehetőségeinkhez mért anyagi támogatással biztosítjuk, hogy – anyagi okból – versenyfelkészítő táborból a diáknak ne kelljen itthon maradnia. A tanórán kívüli programoka az iskola nem kezdeményezi, ha anyagi lehetőségei nem teszik lehetővé minden tanuló számára a költségek fedezését.
- Olyan tábort, nyaralást, programot, amely nem minden gyerek számára elérhető, tanítási idő alatt nem szervezünk.
- Olyan kedvezményeket próbálunk szerezni, amelyek hozzásegítik a diákokat kulturális igényeik minél kevesebb költséggel járó kielégítéséhez.
- Pályázatokon nyert pénzzel próbáljuk bővíteni az iskola kulturális kínálatát.
A tanuló, a szülő és a pedagógus az iskolai tanítás-nevelés-tanulás folyamatának három egymásra utalt, azonos érdekű szereplője. Az érdekazonosság ellenére az együttműködés alkalmazkodási képességet, empátiát, bizalmat, fegyelmet és sok türelmet kíván mindhárom féltől. A szülők egyrészről mint a “szolgáltatás” megrendelői határozott elvárásokkal fordulnak az iskola (pedagógusok) felé, másrészről partnerkapcsolatot kell kialakítaniuk gyermekük pedagógusaival, hogy a nevelőmunkában igazi társakként dolgozhassanak. A szülők iskolához fűződő kapcsolatában a legfontosabb elem a bizalom, a gyermek reális ismeretétől és az érte vállalt felelősségtől vezérelt igényesség. A szülőknek a pedagógusokhoz való viszonyát annak a tudatnak kell áthatnia, hogy a szülő a gyermek legjobb ismerője, az érte egész életén át felelősséggel tartozó személy, és mint ilyen, joga van (sőt, kötelessége) gyermeke mellett kiállni, benne bízni, érte szót emelni. A szülőknek tudniuk kell, hogy a szülő a pedagógust nevelőtársává fogadta. Ennek minden felelősségét viselnie kell; pontosan tudnia kell, hogy ez mire kötelezi és mit tesz lehetővé számára. A szülőknek joguk van minden olyan, a gyermeküket érintő információhoz, amely kiskorú gyermekük személyiségfejlődésével, iskolai előmenetelével kapcsolatos. A pedagógusok heti egy fogadóórája, az évi két közös szaktanári fogadóóra, az évi két osztályszülői értekezlet, az évi két választmányi értekezlet, továbbá – szükség esetén – a szülő vagy a pedagógus által kezdeményezett beszélgetések e kapcsolattartás fórumai. Az ellenőrző könyv elsősorban a tájékoztatás eszköze, kirívóan deviáns tanulói magatartás esetén a fegyelmezés egyik eszköze is. A tanulók iskolai életének legfontosabb jellemzője a kiszámíthatóság, a pedagógusok iránti bizalom, a nyugodt, kiegyensúlyozott légkör, a diáktársakkal és a pedagógusokkal kialakított munkatársi kapcsolat. Az eredményes munkának, a tehetség kibontakozásának feltétele a jó iskolai közérzet.
Az ellenőrzés és az értékelés alapelvei:
- folyamatosság, rendszeresség,
- korrektség,
- igényesség,
- objektivitás és empátia egészséges aránya,
- a tanulói önkontroll fejlesztésének igénye.
A számonkérésnek, a tanulói teljesítmény értékelésének, minősítésének követelményei
- Számon kérni csak olyan ismeretet szabad, amelyet megtanítottunk, illetve amelyhez a tanuló tanára vezetésével (irányításával) hozzájutott.
- A számonkérésnek mindig a tanuló tudására (és nem tudásának hiányosságaira) kell irányulnia. A hiányosságok feltárásának célja a további ismeretszerzés, illetve a hiányosságok pótlásának segítése.
- Lehetőséget kell adni a tanulónak a számonkérés során feltárt hiányosságok pótlására, hibák javítására.
- A tanuló teljesítményét mindenkor korrekt módon, az elvárás–képesség–teljesítmény egységében kell értékelni.
- Az értékelés és minősítés során arra kell törekedni, hogy az érdemjegy vagy szöveges minősítés mindenkor a tanuló teljesítményét tükrözze (és ne az osztályban, csoportban kialakult tudásbeli rangsorban elfoglalt helyét).
- A tanulói teljesítmény értékelésekor a pozitív motiváció, a képességeknek a megerősítés útján történő fejlesztése az irányadó elv.
A folyamatos iskolai értékelés funkciói:
- visszajelzés a diáknak a zökkenőmentes továbbhaladás érdekében,
- jelzés a szülőknek a diák adott tantárgybeli előmeneteléről.
A folyamatos iskolai értékelés fajtái:
• órai értékelés (szóban az órai munka, az aktivitás visszajelzésére),
• szóbeli felelet értékelése,
• gyakorlati, illetve manuális tevékenység értékelése osztályzattal és szóban (készségtárgyakbeli teljesítmény értékelésére),
• írásos értékelés (írásbeli munka minősítésére: osztályzat + hozzáfűzött megjegyzések, tanácsok),
• szülőknek ellenőrző útján küldött jelzés a feltűnően gyenge, vagy a kiemelkedően jó teljesítményért.
A negyedévi és tanév végi – ellenőrzőben, ill. bizonyítványban rögzített – értékelés funkciói:
- visszajelzése annak, hogy a tanuló hol tart a tantárgy ismeretanyagának, az abban való jártasságnak az elsajátításában. A negyedévi osztályzatnak kell kifejeznie azt, hogy a tanulói munka, aktivitás tendenciája megfelelő-e, a képességei szerinti legmagasabb szintű tudás megszerzéséhez vezet-e, visszajelzést kell adnia arról, hogy megtalálta-e a tanuló a tantárgy eredményes elsajátításához szükséges tanulási módszereket.
- év végén: az osztályzatban kifejezett értékelés azt mutatja meg, hogy a tanuló milyen szinten sajátította el a tantárgy adott tanévre előírt követelményeit.
A negyedévi és év végi értékelés összhangban kell hogy legyen az évközi értékelések során adott szóbeli, írásbeli és jegyekben kifejezett visszajelzésekkel.
Az ellenőrzés
Fajtái:
- szóbeli feleltetés,
- házi feladat, füzetvezetés ellenőrzése,
- írásbeli számonkérési formák:
- írásbeli felelet (egy anyagrészből),
- beadandó, nagyobb elmélyülést igénylő házi dolgozat kitűzése,
- röpdolgozat (bejelentés nélkül, aznapi házi feladatból),
- dolgozat (előző órán bejelentett, kisebb anyagrészből),
- témazáró dolgozat (legalább egy héttel korábban bejelentett, összefoglalással előkészített, teljes témakört felölelő).
- a tanuló produktumának (pl.: rajz, technika órán előállított tárgy, testneveléssel összefüggő mozgásforma előadása) ellenőrzése.
Funkciói:
- folyamatos munkára készteti a tanulókat,
- folyamatos visszajelzést ad a tanárnak az egyes tanulók, illetve az egész csoport (osztály) adott anyagrészből elért tudásszintjéről,
- a tanulók reális önértékelésének, következésképpen a reális pályaválasztáshoz vezető út megtalálásának eszköze.
